Szabadúszásom 10 éve (I. rész)

A Freelancer kifejezésre először egy 2000-ben megjelent, azonos nevű számítógépes játék révén figyeltem fel. Nagyon megfogott ez a világ, amelyben egy szabadúszó űrhajós szerepébe bújhattunk és a világűrt járva kereskedhettünk, illetve megküzdhettünk a ránk támadó ellenséggel.

Akkor még nem gondoltam, hogy – bár más szerepben és körülmények között – de én is hasonló pályára – vagy pályanélküliségre – fogok sodródni. Azaz szabadúszóként fogom megkeresni a kenyeremet, és nem a (még) megszokott felállásban fogok dolgozni. Vagyis nem lesz egy munkahelyem, ami fizikailag is elkülönül a lakhelyemtől, ahova mindennap bejárok, hogy elvégezzem azokat a feladatokat, amelyeket éppen nekem osztottak ki. Összesen három hónapot dolgoztam így, és elismerem, hogy számos terhet levesz az ember válláról, ha felülről megmondják, hogy mit kell csinálni, (cserében minden hónapban pontosan érkezik a bankszámlára a beígért összeg), de nekem ez a másik létforma jobban megfelelt, annak minden nyűgével és bajával (van belőle szép számmal). Ettől függetlenül nem akartam tudatosan szabadúszó lenni, de az alkatomból és a körülmények együtteséből adódóan mégis azzá váltam.

Az első fontosabb lépés

Az első jelentősebb mozzanat, amelyet utólag meg tudnék ragadni, hogy fontos szerepet játszott a szabadúszói pálya mellett, az a blog írás. Ennek a tevékenységnek látszólag semmi köze ahhoz, hogy az ember milyen pályára lép, de valójában mégis.

2005-ben startolt egy blogplatform Magyarországon, a blogter.hu. Ma már hírét se nagyon hallani, de akkoriban egy nagyon népszerű weboldal volt, tele értékes írásokkal a legkülönbözőbb emberek tollaiból klaviatúráiból.

Ekkor az internet használók többsége még nem kulcsszavakban gondolkodott, és a legtöbbjük képes volt elolvasni egy akár 20-30 perces bejegyzést is (mint amilyen ez is). A Facebook előtti időkről beszélünk, az fb magyar változata csak 2008 végén jelent meg.

2006-ban kezdtem el blogot írni, naivan és őszintén, és a legnagyobb meglepetésemre, voltak emberek, akikkel rezonált a mondanivalóm, követtek és követtem, címlapra is kerültem. Szóval mindez egy sikerélmény volt számomra.

Volt a blogtérnek egy nagyszerű funkciója: megengedte, hogy a blogger belematasson a saját blogjának a sablonjába, módosítsa a CSS-t, így változtasson az oldala kinézetén. Természetesen éltem a lehetőséggel, úgy, hogy semmit nem értettem a weboldalak felépítéséhez.

Nem tudtam mi az a CSS, HTML, de innen-onnan összeszedtem az információt, mert szerencsére nagyon sokan megosztották és megosztják mind a mai napig tudásukat.

A web egy nyitott tenger (volt), ahonnan mindenki összehalászhatta a számára fontos/értékes információt. Így kezdődött a „webdizájner” pályafutásom is. Nagyon esetlenül, maszekolósan, toldozva-foltozva, de nem féltem belemerülni és csinálni, ahogy tudtam. És ami nagyon fontos, nem volt senki, aki letörje az éppen bontogatott szárnyaimat. Elsősorban azért, mert a web még viszonylag egy új területnek számított, nem volt egy „establishment”, nem volt UI sem UX, legalábbis nem így hívták. Még mindig a kísérletezések időszaka volt ez, tele inkább segítőszándékú, mint megmondó emberekkel.

Sajnos manapság nagyon gyakran szembefutok azzal a jelenséggel, hogy friss pályakezdők kiposztolják a legújabb alkotásukat, és a már évek óta jártas „szakemberek” egy-kettőre kioktatják őket. Kevesebb a megerősítés, több a lelombozó hangvételű kritika. Természetesen, ami még kiforratlan, azt nem lehet az egekbe magasztalni, de kéne látni az erőfeszítést, a lelkes próbálkozást is a végtermék mögött. Látni kell a befektetett munkát, belegondolni, hogy hova tudna ez fejlődni mondjuk 5 éves távlatban, ha az illető következetesen kitart és csinálja, nap mint nap.

A facebook felemelkedésével párhuzamosan a blogger szféra zsugorodni kezdett, olyannyira, hogy a blogter 2010 környékére már csak árnyéka volt önmagának. A freeblog.hu jelentett még némi ideig menedéket a bloggerek számára, de 2013 környékén ez is felmondta a szolgálatot.

Minden esetre a sablonok buherálása odáig fejlődött, hogy tutoriálokat is kezdtem írni, majd létrehoztam egy külön blogot is, ahol az általam tervezett sablonokat letölthette bárki és telepíthette a saját blogjára. Jó érzés volt látni, hogy az emberek használják.

Sablonos blogom a Wayback Machine-nak köszönhetően

Az első bevétel

Az első komolyabb bevételt szabadúszóként 2010. április 16-án sikerült megvalósítani a crowdspring.com platformon, 600 dollárt egy illusztrációs projektért.

Ez elsőre jól hangzik, viszont tudni kell, hogy mi az a crowdspring. Először is nem az a hely, ahol az ember nyugodt, kiegyensúlyozott bevételre számíthat. Lényege, hogy a megrendelő kér egy logó, weboldal, illusztráció, stb. tervet, megadja az árat, amit hajlandó fizetni érte (minden kategóriának van egy minimuma, ami alá nem mehet, például logó esetében 200 dollár). A leírás alapján több dizájner is elkészíti a maga változatát, értelem szerűn minél többet hajlandó fizetni a megrendelő, annál több dizájner fog rá jelentkezni, így a verseny is nagyobb lesz. A legvégén a kliens kiválasztja a neki tetsző dizájnt, a nyertes mindent visz, a többiek a befektetett idejükért cserében semmit se kapnak, maradnak a tapasztalattal. Nem egy tisztességes helyzet. Aki erre alapozza az egzisztenciáját (találkoztam ilyennel), az nem igazán alszik nyugodtan.

Aki arra gondol, hogy majd jól ráfókuszál egy kategóriára (pl. logó tervezés), azt tökélyre viszi, így a kliens nagyobb valószínűséggel fogja őt választani, az nem számol azzal, hogy a kliensek többsége laikus és a saját ízlése szerint fog dönteni.

Majdhogynem szerencsejáték kategória a CS-en nyerni. A nagy számok törvénye alapján, ha sok projektre jelentkezünk, valamelyiken nyerni fogunk, viszont az időnkkel fizetünk. Kezdőként még jól jön a tapasztalat, én személy szerint sokat tanultam, de három év használat után töröltem a fiókom. A befektetett energia nem térül meg, könnyen kiéghet az ember.

Ki hallott már olyant, hogy 40 szakács főz ebédet egy személynek, és ő majd kifizeti azt az egyet, amelyik ízlik neki, a többi pedig mehet a szemétbe. Ezt más szakmákkal sem szabadna megengedni.

Az angol

Azt hiszem elérkezett az a pont, ahol meg kell válaszolnom egy kényelmetlen kérdést: lehet-e 2019-ben szabadúszó tervezőgrafikusként boldogulni angol nyelvtudás nélkül?

A válaszom röviden: valószínűleg lehet, de mindenképpen hátrányt jelent.

A válaszom hosszan: rengeteg úton és módon lehet boldogulni, munkához jutni, de az a hatalmas lehetőség, amelyet az internet tud nyújtani, mind a tanulás, mind a pénzkeresés szempontjából, csakis az angol nyelvtudással tudjuk kiaknázni.

Egy hatalmas világ nyílik meg előttünk, ha ezt a nyelvi korlátot sikerül áthidalni. Tutoriálok ezreit nézhetjük meg a youtube-on, szinte minden témában, és nem csak felületesen, hanem a legapróbb részletekbe menően.

Csak egy példát említsek: tegnap annak akartam utánanézni, hogy lehet-e apróhirdetős weboldalt készíteni WordPress-en. 30 másodperc keresés után nem csak arra kaptam választ, hogy lehet, hanem egy tutoriál segítségével már el is tudnám készíteni, ha komolyabban érdekelne a téma.

De nem csak szabadúszóként hasznos az angol, például ott van a Khan Academy, ahol a matematikától a művészetekig nagyon sok témában elmélyedhetünk.

És akkor még nem is beszéltem arról, hogy ha hajlandóak vagyunk egy kevés pénzt is áldozni rá, akkor a tudásnak mekkora tárháza nyílik meg előttünk az angol nyelven megjelenő szakirodalmonak köszönhetően, vagy az olyan oldalak segítségével, mint a skillshare , lynda, udemy vagy a treehouse, ahol sok esetben elismert szakemberek osztják meg a tudásukat, módszereiket.

Legyen itt példának néhány kedvencem a skillshare-ről:

Az angol elsajátításában nekem sokat segített az angol zene (olyant is csináltam, hogy a szöveget lemásoltam írógéppel a kazetta borítóról – régi szép, analóg idők), a feliratos filmek, a játékok (pl. Sim City 3000 – sok-sok írott szöveg volt benne), természetesen az angol órák suliban és egyetemen, és nem utolsó sorban az olyan oldalak, mint az engvid.com.

A szavak elsajátításában nagy segítség volt az olyan program, mint az anki, amelynek nagy erőssége, hogy a szavakat aszerint kérdezi vissza, hogy mennyire volt nehéz rá visszaemlékezni. Például, ha nem emlékeztünk, akkor gyakrabban ismétli, ha egy szó már bevésődött az emlékezetbe, akkor az ritkábban jelenik meg (persze önbevallásos alapon működik). Nem csak nyelvtanulásra jó, tanulhatunk programozást, szimbólumokat, stb.

Forrás: Wikipédia

Ha ma kezdeném, akkor valószínűleg a duolingo-t se kerülném meg.

Azt hiszem nem kell tovább ecsetelnem az angol nyelvtudás előnyeit. Bátran kijelenthetem, hogy az iskola és az egyetem mellett a legtöbb szakmai ismeretet a többnyire angol nyelvű internetes oldalakról és könyvekből szereztem. De nem csak a tanulási lehetőségek szempontjából jelent nagy előnyt, hanem számos munkalehetőség is nyílik általa.

Freelance oldalak

A Freelance oldalak esetében már jobb a helyzet, mint a versenyeztetős, közösségi oldalak esetében, mint amilyen a crowdspring, 99designs és a magyar kreanod, mert előbbiek esetében jóval kevesebb energia pazarolódik el.

Mindössze egy jó ajánlat megírására kell időt fordítani, és ez sem vész kárba, ha nem nyertük meg a kiírást, mert a későbbi jelentkezéseknél, kicsit tovább csiszolva, felhasználhatjuk őket. Ha feltűnően nincs reakció a jelentkezéseinkre, akkor ajánlott addig módosítani, átírni, újraírni, amíg kapunk választ. A sikeres jelentkezéseinkhez írt ajánlatainkat pedig mentsük el.

Azt tapasztaltam, hogy nem túl előnyös ugyanazt a sablonszöveget bemásolni minden projekthez, hanem kicsit ajánlott a projekthez igazítani. Nem kell túl hosszú legyen, csak tartalmazza a lényeges elemeket, mint amilyen az ár, amiért vállalnánk, korábbi tapasztalat hasonló projektekben, egy-két hivatkozás/csatolmány a portfólióból, és az idő, hogy nagyjából mikorra tudnánk elkészülni vele.

Egy projektre való jelentkezéskor látványosan növelte az előnyömet, ha egy-két hasonló munka volt már a tarsolyomban. Például az első projektemet is így nyertem 2014 januárban Elance-en. Egy rovar illusztrációt kellett készítenem, volt már ilyen munka a portfóliómban egy meg nem nyert crowdspring-es projektnek köszönhetően. Ez is jelzi, hogy nem vész kárba minden energia ezeken az oldalakon sem, de egy adott tapasztalat felett már nem éri meg a befektetés.

Több freelance oldallal is próbálkoztam, de az Elance.com (amely később egybeolvadt az odesk.com-al és lett belőle upwork.com) az, ahol sikerült hosszabb távon is megvetni a lábamat. Olyannyira, hogy jelenleg az upwork jelenti az egyik legfőbb bevételi forrásomat. Ezért is fogok ennél a modellnél egy kicsivel hosszabban elidőzni.

Számos ilyen oldal létezik, amelyik nagyjából ugyanazt a sémát követi. Ezek az Alexa szerint a következőéppen vannak rangsorolva:

Amit nagyon nagy negatívumként szoktak felróni ezekkel az oldalakkal kapcsolatban, az az, hogy a freelancerek alul-licitálják egymást, és így nem a legjobb, hanem a legolcsóbb nyeri a kiírásokat (race to the bottom, ahogy az angol mondja). Tapasztalatom szerint ez az érv nem teljesen állja meg a helyét, vagyis nem minden kiírás esetében. Ha megvan a kellő szakmai tapasztalat, akkor meg lehet találni azokat a klienseket, akiknek nem (csak) az ár számít, hanem a minőség is.

Kezdőként a legnagyobb előnyre valóban az árunkkal tudunk szert tenni, de nem szabad itt leragadni. Ahogy nő a tapasztalat és egyre több a pozitív visszajelzés az elvégzett munkánkra, úgy tudjuk az árat is fokozatosan emelni. Ugyanis ezek az oldalak egytől egyig úgy működnek, hogy minden freelancernek van egy profilja, amelyen megjelennek a korábban elvégzett munkái és ezek értékelése az ügyfél által. Vagyis kapunk egy jegyet, mint az iskolában, továbbá egy rövid írásos kiértékelést is. Minél több pozitív kiértékelés van a tarsolyunkban, annál könnyeben tudunk újabb projekteket megnyerni, hiszen a potenciális ügyfelek látják, hogy eddig milyen munkát végeztünk, így nyugodtabbak lehetnek afelől, hogy velük is sikeresen zárul majd a projekt.

Csak szemléltetésképpen, a korábban említett rovaros projektnél 9 dollár volt az órabérem, ezt azóta sikerült feltornásznom 25-re. Természetesen ez nincs kőbe vésve, van, amikor alámegyek, de próbálom ekörül tartani magam.

Az upwork-al eléggé ingoványos a viszonyom. Ez abból fakad, hogy nagyon szerettem az Elance.com-ot. Egy nagyon jól működő freelance oldal volt, színvonalas projektekkel. Az összes többi oldalhoz képest, itt érvényesült legkevésbé a race to the bottom effektus. Egyébként ebből a szempontból talán a freelancer.com áll a legrosszabbul, nekem legalábbis ez a tapasztalatom, nem is nagyon próbálkoztam ott.


Szóval, amikor az upwork felvásárolta az odesk-et és az elance-t, majd a kettőt egybeolvasztotta, eléggé megrázta az ott dolgozó freelancer közösséget. Számomra olyan érzés volt, mintha elvesztettem volna a munkahelyemet.

Amellett, hogy kezdetben nagyon sokat akadozott, és most sem a leggyorsabb platform, nagyon átalakította az oldal működését. Például elrejtette, hogy kik jelentkeztek még egy adott projektre. Csak a jelentkezők hozzávetőleges számát mutatja, emellett a részesedését is felemelte az addigi 10%-ról 20%-ra. Vagyis minden 100 megkeresett dollárból 20 az övé. Ez megy 500 dollárig, ha egy klienssel e fölé megyünk, akkor lecsökken 10%-ra, ha a 10.000 dollárt is meghaladjuk, akkor lemegy 5-re.

Annyira nem tetszett az átalakítás, hogy majdnem 3 évig nem használtam az oldalt. 2018-ban tértem vissza, addigra a visszajelzések hatására kicsit normalizálódott a helyzet.

Ami miatt visszatértem az az, hogy nagyon sokféle projekt közül lehet választani. Ez persze nem azt jelenti, hogy én sokféle projektre jelentkezem, sőt, ellenkezőleg, próbálok egy viszonylag szűk területre fókuszálni, mert azt tapasztaltam, hogy így sokkal nagyobb eséllyel nyerek. Vagyis itt működik az, ami a crowdspring esetében nem, azaz ha egy területen nagyobb jártasságot szerzünk, akkor versenyelőnybe kerülünk a többiekkel szemben. Ez esetemben a szerelési útmutatókat, izometrikus illusztrációkat jelenti. Kevesebb az ilyen kiírás, de azért akad, és ha találok, akkor elég nagy eséllyel meg is nyerem. Ez a stratégia több szempontból is előnyös: egyrészt kevesebb projektre kell jelentkeznem, ami rengeteg megspórolt időt jelent, másrészt a leadott jelentkezéseim nagyobb arányban nyernek. Egyszerűen hangzik, de nagyon sok időmbe, elfecsérelt energiámba került, amíg erre rájöttem.

Az upwork mellett a peopleperhour.com-on sikerült még egy valamelyest működő profilt létrehoznom. Itt is viszonylag jól fizető kliensek vannak (nagy részük Európából), akik nem feltétlenül az olcsó dizájnereket keresik, viszont jóval kevesebb a projekt, mint az upwork-on.

A peopleperhour.com próbálkozott a crowdspring modell bevezetésével is, azaz egy időben lehetett ilyen versenyeztetős projektekre is jelentkezni, de egy-két év elteltével meg is szüntették. Van remény.

A freelancer.com -on muszáj elidőznöm egy kicsit. Hosszú idő elteltével néztem rá az oldalra a blogbejegyzés kedvéért, és eléggé ledöbbentett, amit ott tapasztaltam.

Itt is vannak ilyen contest jellegű projektek és nagyon lelombozó látni, hogy mivé tud ez a race to the bottom fajulni.

Például találunk (és nem ritka esetről van szó) 10 dolláros logó kiírást 413 beérkezett pályamunkával: íme. Az a kérdés merül fel bennem, hogy ha ez a nyertes pályamunka, akkor milyen lehet a többi.

Itt egy másik 15 dolláros kiírás 522 pályamunkával. Ezért az árért a nyertes pályamunka még csak nem is a legalja.

Aki hajlandó 100 dollárt fizetni egy logóért, az 1000 pályamunkánál is többre számíthat.

Vagy itt egy másik, $160 díjra 878 munka érkezett.

Nem tudom, hogy a klienst vagy a „dizájnereket” sajnáljam jobban, de itt valami nagyon elszabadult. Belegondolni se merek, hogy kezdőként milyen hatással lett volna rám, ha itt és ilyen feltételek mellett kellett volna versenyeznem, de azt valószínűnek tartom, hogy eltántorított volna és mára már más pályán lennék. Ehhez képest a crowdspring maga a kánaán, pedig csak annyi a különbség, hogy ott van egy alsó limit, például $200 alatt nem lehet logópályázatot kiírni.

Ha már ennyire belebonyolódtam ebbe a világba, meg kell említenem a 99designs.com-ot, a legnagyobb játékost ezen a területen. Én itt nem sokat próbálkoztam, de van fiókom és most a bejegyzés kedvéért beléptem. Úgy látom itt is van alsó limit, logók esetében $135. Ezért az árért is érkezik kb. 100 pályamunka. Az éppen lejáróban lévő aktuális logópályázatok között szemezgetve, íme néhány kiemelés:

  • 17 óra van hátra, $250 nyeremény, 42 pályamunka érkezett.
  • 1 nap, 12 óra van hátra, $419 nyeremény, 149 pályamunka érkezett.
  • 1 nap, 3 óra van hátra, $280 nyeremény, 169 pályamunka érkezett.
  • 1 nap, 4 óra van hátra, $190 nyeremény, 194 pályamunka érkezett.
  • 4 óra van hátra, $190 nyeremény, 66 pályamunka érkezett.

A webdizájn kategória pedig így fest:

  • 1 nap, 14 óra van hátra, $475 nyeremény, 86 pályamunka érkezett.
  • 10 óra van hátra, $1180 nyeremény, 130 pályamunka érkezett.
  • 13 óra van hátra, $892 nyeremény, 71 pályamunka érkezett.
  • 1 nap, 1 óra van hátra, $475 nyeremény, 70 pályamunka érkezett.
  • 3 nap, 1 óra van hátra, $940 nyeremény, 37 pályamunka érkezett.

Most visszaemlékszem, hogy annak idején crowdspring-en a webdizájn kategóriában próbálkoztam a legtöbbet. Egy teljes weboldalterv elkészítése 1-2 napot is elvett. Legtöbbször maradtam a tapasztalattal. Persze az elkészült dizájnokat újrahasznosítottam később, így némiképp sikerült lefaragnom az időből, de szépen-lassan, keserves tapasztalások árán, rá kellett jönnöm, hogy ez egy járhatatlan út.

A technológia és a kontroll hiánya lehetővé tette ennek a modellnek a kialakulását, de csak remélni tudom, hogy nem ez lesz az általános. Igaz, hogy kezdőként nyerhetünk némi tapasztalatot és kiugrási lehetőséget is adhat (ahogy a crowd-spring neve is utal erre), de egy adott dózis felett a kockázatok és mellékhatások felerősödnek: kiégéshez, csömörhöz, kiábránduláshoz vezet.

Az alsó limit megléte sem teszi ezt a modellt sokkal tisztességesebbé. Úgy gondolom, hogy nagy mértékben inflálódik a tervezőgrafika ezeknek az oldalaknak köszönhetően. Csakis rövidtávon tudom ajánlani kezdőknek, tapasztalatszerzésre, szerencsés esetben némi jövedelemkiegészítésre. De ezeknek is vannak jobb módozatai. Például önkénteskedés, gyakornoki munka.

folyt. köv.

Borítókép: Freelancer játék, forrás: https://www.myabandonware.com/game/freelancer-bbb

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük